Egy konkrét kérdés kapcsán nyomoztam. Lényege, hogy jelenleg szerepeltetik a cafeteria-szabályzatban, hogy lehetőség van a tárgyévi cafeteria-keretösszeg következő évi felhasználására lakáscélú támogatás esetén. Csak nem biztosak abban, hogy ez így rendben van. A cafeteria-keretösszeg ugyanis a törvényi előírások szerint következő évre nem átvihető.

A kérdés az volt, hogy:

•  Megoldás lehet-e, ha a munkáltató nem a cafeteria-rendszeren keresztül, hanem külön béren kívüli juttatásként biztosítja a munkavállalónak a lakáscélú támogatást, az általános gyakorlat szerint. Úgy tudták ugyanis, hogy ekkor nem baj, ha nem az adott évben használják fel a juttatást, és csak annak a szabálynak kell megfelelni, hogy öt éven belül nem lehet 5 millió forintnál több az összeg.
• Vagy a halasztás mégis megoldható (mármint a cafeteria-kereten belül), mert adómentes juttatási elemről van szó, ezért a magyar állam egyáltalán nem sérül ha később van kifizetve a juttatás, és addig “parkolópályára” lehet helyezni ezt az összeget. Ebben az esetben kérdésként merült fel még az is, mi a helyzet, ha a meghatározott éveken belül (5 év) nem tudja igénybe venni a dolgozó a lakáscélú támogatásra “félretett” összeget. Akkor végül csak bérben lehet kifizetni?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) kérdeztem, mi lehet a ebben a helyzetben a megoldás. A következő választ kaptam:

„A cafetéria a köznyelvben – tévesen – összemosódott a béren kívüli juttatásokkal. Bár a kettőnek van kapcsolódási pontja, azonban az utóbbi egy adózási jogcím, míg cafeteriába ettől eltérően adózó (nem önálló tevékenységből származó, vagy akár adómentes) bevételek is bekerülhetnek.
Az adótörvény nem tartalmaz arra vonatkozóan előírást, hogy a munkáltató egyáltalán biztosít-e cafetériát a munkavállalóinak, milyen összegű keretet határoz meg a munkavállalók, vagy azok egy csoportja részére, mint ahogy azt sem írja elő, hogy a cafetéria-kereten belül milyen juttatásokból választhatnak a munkavállalók. Ebből kifolyólag a cafetéria tartalmazhat béren kívüli-, egyéb meghatározott-, adómentes és adóköteles juttatásokat is. Ezt a munkáltató szabadon döntheti el.

Nincs jogszabályi előírás arra sem, hogy a munkáltatónak az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatást milyen formában kell nyújtania, így a támogatást nem szükséges a cafetéria-rendszerben adni, nyújtható akár szabályzat alapján, sőt a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy akár egy dolgozója részére – tekintettel például a hátrányosabb szociális helyzetére – nyújtson támogatást, ha pl. a munkavállalója lakáscélú hitele megfelel a jogszabályi feltételeknek. Azonban mindenképp célszerű átláthatóan szabályozni, hogy mikor, milyen feltételek mellett részesülhetnek a munkavállalók adómentes munkáltatói lakáscélú támogatásban.

A cafetéria keretében adómentesen nyújtott munkáltatói lakáscélú támogatás lehetősége csakis olyan munkavállalók esetében képzelhető el, akik potenciálisan érintettek lehetnek; azaz van olyan – a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) alapján – lakáscélú felhasználásuk, amely elfogadható cél a támogatás nyújtásakor. Például a támogatást a munkavállaló lakás vásárlására, korszerűsítésére, vagy akár ehhez kapcsolódó hitel törlesztésére kívánja felhasználni (a felsorolás példálózó, nem teljes körű), és rendelkeznek az összeg felhasználását igazoló okiratokkal a megadott határidőig. Így annak a dolgozónak, akinél adott éven belül nem valósul meg lakáscélú felhasználás, nem célszerű ilyen jogcímen támogatást igényelnie a cafetéria-kereten belül, mivel az bérjövedelemként válik adókötelessé.

Az Szja tv. 1. számú melléklet 2.7 pontjának megfelelő lakáscélú munkáltatói támogatás esetén a munkáltató dönthet arról, hogy a korábbi években fel nem használt – vagy a következő évek – cafetéria-keretét is figyelembe veszi a támogatás összegének megállapításakor. Ez a kérdés az Szja tv.-t nem érinti, ezt a munkáltatónak kell egy belső szabályzatban rendeznie.

Természetesen a munkáltató adhat – maximum – évi 100 ezer forintot béren kívüli juttatásként, amelyet a munkavállaló bármire felhasználhat, így például lakáshitel törlesztésére is.”